See in Reader
4.5 KiB
15. Az Ígéret Földje
Végre eljött az ideje az izraeliták számára, hogy bemenjenek Kánaánba, az Ígéret Földjére. Józsué kiküldött két kémet a kánaáni Jerikó városába melyet magas falak vettek körül. Ebben a városban volt egy Ráháb nevű parázna nő aki elrejtette a kémeket, később pedig segített nekik elmenekülni. Azért tette ezt, mert hitt Istennek. Megígérték, hogy megvédik Ráhábot és a családját mikor Izráel lerombolja Jerikót.
Izráelnek át kellet menni a Jordán folyón ahhoz, hogy bemehessenek az Ígéret Földjére. Isten azt mondta Józsuénak: "A papok menjenek elől." Amikor a papok beléptek a Jordán folyóba a folyó felső folyása leállt így az izraeliták átmehettek a folyó túloldalára szárazon.
Miután a nép átment a Jordán folyón Isten azt mondta Józsuénak, hogy támadják meg Jerikó erős városát. A nép engedelmeskedett Istennek. Pont ahogy Isten mondta nekik úgy tettek, a katonák és a papok hat napon át naponta egyszer körbejárták a várost.
Utána, a hetedik napon az izraeliták még hétszer körbejárták a várost. Utolsó alkalommal mikor a város körül vonultak a katonák kiáltoztak, a papok pedig megfújták a kürtjeiket.
Ekkor a Jerikó városa körüli falak leomlottak. Az izraeliták mindent leromboltak a városban, ahogyan Isten parancsolta. Csak Ráhábot és családját kímélték meg, akik Izráel népéhez csatlakoztak. Amikor a többi kánaáni nép meghallotta, hogy az izraeliták lerombolták Jerikót megijedtek, hogy az izraeliták őket is meg fogják támadni.
Isten megparancsolta az izraelitáknak, hogy ne kössenek békeszerződést egyik kánaáni népcsoporttal se. Egyik kánaáni népcsoport azonban, a gibeoniták, hazudtak Józsuénak és azt mondták, hogy Kánaántól messze levő helyről származnak. Megkérték Józsuét, hogy kössön békét velük. Józsué és az izraeliták nem kérdezték meg Istent, hogy honnan származnak a gibeoniták, ezért Józsué békeszerződést kötött velük.
Az izraeliták nagyon megharagudtak amikor megtudták, hogy a gibeoniták becsapták őket, de betartották a békeszerződést velük, mert Isten előtt ígérték. Egy kis idővel később egy másik kánaáni népcsoport királyai, az emoreusok, meghallották hogy a gibeoniták békét kötöttek az izraelitákkal, így egyesítették seregeiket egy nagy sereggé és megtámadták Gibeont. A gibeoniták üzentek Józsuénak segítséget kérve.
Ekkor Józsué összegyűjtötte az izraeli sereget és egész éjjel meneteltek, hogy elérjék a gibeonitákat. Korán reggel meglepték az emoreus seregeket és megtámadták őket.
Isten harcolt Izráelért azon a napon. Megzavarta az emoreusokat, majd akkora jeget küldött rájuk, hogy sokakat megölt az emoreusok közül.
Isten megállította a napot az égen, hogy Izráelnek legyen elég ideje ahhoz, hogy teljesen legyőzze az emoreusokat. Azon a napon Isten nagy győzelmet adott Izráelnek.
Miután Isten legyőzte azokat a seregeket több más kánaáni népcsoport is összegyűlt, hogy közösen megtámadják Izráelt. Józsué és az izraeliták azonban megtámadták és elpusztították őket.
Ez a harc után Isten minden izraeli törzsnek odaadott egy részt örökségül az Ígéret Földjéből. Ezután Isten békét adott Izráelnek a határaira.
Amikor Józsué megöregedett összehívta egész Izráel népét. Józsué kötelességükre emlékeztette a népet, hogy engedelmeskedjenek annak a szövetségnek, amelyet Isten kötött az izraelitákkal a Sínai hegyen. A nép megígérte hogy hűséges marad Istenhez és az Ő törvényeihez.
Egy bibliai történet a Józsué 1-24-ből