183 lines
12 KiB
Plaintext
183 lines
12 KiB
Plaintext
\id 1TH THE UNBOUND BIBLE (www.unboundbible.org)
|
|
\ide UTF-8
|
|
\h 1 Thessalonians
|
|
\toc1 The First Epistle of Paul to the Thessalonians
|
|
\toc2 Thessalonians
|
|
\toc3 1Th
|
|
\mt The First Epistle of Paul to the Thessalonians
|
|
|
|
|
|
\s5
|
|
\c 1
|
|
\p
|
|
\v 1 Pál, Silvánus és Timótheus a Thessalonikabeliek gyülekezetének, [a] [mely] [van] az Atya Istenben és az Úr Jézus Krisztusban: kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.
|
|
|
|
\s5
|
|
\p
|
|
\v 2 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért, emlékezvén rólatok a mi imádságainkban;
|
|
\v 3 Szüntelenül emlegetve a ti hitetek munkáját, és a ti szeretetetek fáradozását, és a mi Urunk Jézus Krisztus felől való reménységeteknek állhatatosságát, az Isten előtt, a mi Atyánk előtt:
|
|
|
|
\s5
|
|
\v 4 Tudván, Istentől szeretett atyámfiai, hogy ti ki vagytok választva;
|
|
\v 5 Hogy a mi evangyéliomunk ti nálatok nem áll csak szóban, hanem [isteni] erőkben is, Szent Lélekben is, sok bizodalomban is; a miképen tudjátok, hogy milyenek voltunk közöttetek ti érettetek.
|
|
|
|
\s5
|
|
\v 6 És ti a mi követőinkké lettetek és az Úréi, befogadván az ígét sokféle szorongattatás között, Szent Lélek örömével;
|
|
\v 7 Úgy hogy példaképekké lettetek Maczedóniában és Akhájában minden hívőre nézve.
|
|
|
|
\s5
|
|
\v 8 Mert nemcsak Maczedóniában és Akhájában zendült ki tőletek az Úr beszéde, hanem minden helyen is híre terjedt a ti Istenben vetett hiteteknek, annyira, hogy szükségtelen arról valamit szólnunk.
|
|
\v 9 Mert azok magok hirdetik felőlünk, milyen volt a mi hozzátok való menetelünk, és miként tértetek meg az Istenhez a bálványoktól, hogy az élő és igaz Istennek szolgáljatok,
|
|
\v 10 És várjátok az Ő Fiát az égből, a kit feltámasztott a halálból, a Jézust, a ki megszabadít minket amaz eljövendő haragtól.
|
|
|
|
\s5
|
|
\c 2
|
|
\p
|
|
\v 1 Mert magatok tudjátok, atyámfiai, hogy a mi ti hozzátok való menetelünk nem volt hiábavaló;
|
|
\v 2 Sőt inkább, noha elébb már háborúságot és bosszúságot szenvedtünk volt Filippiben, a mint tudjátok, volt bátorságunk a mi Istenünkben, hogy közöttetek [is] hirdessük az Isten evangyéliomát sok tusakodással.
|
|
|
|
\s5
|
|
\v 3 Mert a mi buzdításunk nem hitetésből [van,] sem nem tisztátalanságból, sem nem álnokságból:
|
|
\v 4 Hanem a miképen az Isten méltatott minket arra, hogy reánk bízza az evangyéliomot, akképen szólunk; nem úgy, hogy embereknek tessünk hanem az Istennek, a ki megvizsgálja a mi szívünket.
|
|
|
|
\s5
|
|
\v 5 Mert sem hízelkedő beszéddel, a mint tudjátok, sem telhetetlenség színében nem léptünk fel soha, Isten a bizonyság;
|
|
\v 6 Sem emberektől való dicsőítést nem kerestünk, sem tőletek, sem másoktól, holott terhetekre lehettünk volna, mint Krisztus apostolai.
|
|
|
|
\s5
|
|
\v 7 De szívélyesek valánk ti közöttetek, a miként a dajka dajkálgatja az ő gyermekeit.
|
|
\v 8 Így felbuzdulva irántatok, készek valánk közleni veletek nemcsak az Isten evangyéliomát, hanem a mi magunk lelkét is, mivelhogy szeretteinkké lettetek nékünk.
|
|
\v 9 Emlékez[het]tek ugyanis atyámfiai a mi fáradozásunkra és bajlakodásunkra: mert éjjel-nappal munkálkodva hirdettük néktek az Isten evangyéliomát, csakhogy senkit meg ne terheljünk közületek.
|
|
|
|
\s5
|
|
\v 10 Ti [vagytok] bizonyságok és az Isten, milyen szentül, igazán és feddhetetlenül éltünk előttetek, a kik hisztek.
|
|
\v 11 Valamint tudjátok, hogy miként atya az ő gyermekeit, [úgy] intettünk és buzdítgattunk egyenként mindnyájatokat.
|
|
\v 12 És kérve kértünk, hogy Istenhez méltóan viseljétek magatokat, a ki az ő országába és dicsőségébe hív titeket.
|
|
|
|
\s5
|
|
\p
|
|
\v 13 Ugyanazért mi is hálát adunk az Istennek szüntelenül, hogy ti befogadván az Istennek általunk hirdetett beszédét, nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét (a minthogy valósággal az [is]), a mely munkálkodik is ti bennetek, a kik hisztek.
|
|
|
|
\s5
|
|
\v 14 Mert ti, atyámfiai, követői lettetek az Isten gyülekezeteinek, a melyek Júdeában vannak a Krisztus Jézusban, mivelhogy ugyanúgy szenvedtetek ti is a saját honfitársaitoktól, miként azok is a zsidóktól,
|
|
\v 15 A kik megölték az Úr Jézust is és a saját prófétáikat, és minket [is] üldöznek, és az Istennek nem tetszenek, és minden embernek ellenségei;
|
|
\v 16 A kik megtiltják nékünk, hogy a pogányoknak ne prédikáljunk hogy üdvözüljenek; hogy mindenkor betöltsék bűneiket; de végre utólérte őket az [Isten] haragja.
|
|
|
|
\s5
|
|
\p
|
|
\v 17 Mi pedig, atyámfiai, a mint elszakasztatánk tőletek egy kevés ideig, arczra, nem szívre nézve, annál buzgóságosabban, nagy kívánsággal igyekeztünk, hogy szemtől-szemben láthassunk titeket.
|
|
\v 18 Azért menni [is] akartunk hozzátok, kiváltképen én Pál, egyszer is, kétszer is, de megakadályozott minket a Sátán.
|
|
\v 19 Mert kicsoda a mi reménységünk, örömünk és dicsekedésünk koronája? Avagy nem azok [lesztek-]é ti is a mi Urunk Jézus Krisztus előtt az ő eljövetelekor?
|
|
\v 20 Bizony ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk.
|
|
|
|
\s5
|
|
\c 3
|
|
\p
|
|
\v 1 Annakokáért, mivelhogy tovább már el nem tűrhetők, jónak ítélénk, hogy magunk maradjunk Athénében,
|
|
\v 2 És elküldöttük Timótheust, a mi atyánkfiát és Istennek szolgáját és munkatársunkat a Krisztus evangyéliomának [hirdetésében,] hogy erősítsen titeket és intsen titeket a ti hitetek felől;
|
|
\v 3 Hogy senki meg ne tántorodjék ama szorongattatások között; mert ti magatok tudjátok, hogy mi arra rendeltettünk.
|
|
|
|
\s5
|
|
\v 4 Mert mikor közöttetek valánk is, előre megmondtuk néktek, hogy szorongattatásnak leszünk kitéve; a mint meg is történt, és tudjátok.
|
|
\v 5 Annakokáért én is, mivelhogy tovább már nem tűrhetém, elküldék, hogy megismerjem a ti hiteteket, ha nem kísértett-é meg valami módon titeket a kísértő, és nem lett-é hiábavaló a mi fáradságunk?
|
|
|
|
\s5
|
|
\v 6 Most pedig, a mikor megérkezett hozzánk Timótheus ti tőletek, és örömhírt hozott nékünk a ti hitetek és szeretetetek felől, és arról, hogy jó emlékezéssel vagytok irántunk, mindenkor kívánván látni minket, miképen mi is titeket;
|
|
\v 7 Ezáltal megvígasztalódtunk reátok nézve, atyámfiai, minden mi szorongattatásunk és szükségünk mellett is, a ti hitetek által:
|
|
|
|
\s5
|
|
\v 8 Mert szinte megelevenedünk, ha ti erősek vagytok az Úrban.
|
|
\v 9 Mert milyen hálával is fizethetünk az Istennek ti érettetek, mindazért az örömért, a melylyel örvendezünk miattatok a mi Istenünk előtt?!
|
|
\v 10 Mikor éjjel-nappal nagy buzgón esedezünk, hogy megláthassuk a ti orczátokat, és kipótolhassuk a ti hitetek hiányait.
|
|
|
|
\s5
|
|
\p
|
|
\v 11 Maga pedig az Isten és a mi Atyánk, és a mi Urunk a Jézus Krisztus egyengesse meg a mi útunkat ti hozzátok!
|
|
\v 12 Titeket pedig gyarapítson az Úr és tegyen bőségesekké az egymás iránt és mindenki iránt való szeretetben, a milyenek vagyunk mi is ti irántatok;
|
|
\v 13 Hogy erősekké tegye a ti szíveteket, feddhetetlenekké a szentségben, a mi Istenünk és Atyánk előtt, a mikor eljő a mi Urunk Jézus Krisztus minden ő szenteivel egyetemben.
|
|
|
|
\s5
|
|
\c 4
|
|
\p
|
|
\v 1 Továbbá pedig kérünk titeket, atyámfiai, és intünk az Úr Jézusban, hogy a szerint, a mint tőlünk tanultátok, mimódon kell forgolódnotok és Istennek tetszenetek: mindinkább gyarapodjatok.
|
|
\v 2 Mert tudjátok, milyen parancsolatokat adtunk néktek az Úr Jézus által.
|
|
|
|
\s5
|
|
\v 3 Mert ez az Isten akaratja, a ti szentté lételetek, hogy magatokat a paráznaságtól megtartóztassátok;
|
|
\v 4 Hogy mindenitek szentségben és tisztességben tudja bírni a maga edényét,
|
|
\v 5 Nem kívánság gerjedelmével, mint a pogányok, a kik nem ismerik az Istent;
|
|
\v 6 Hogy senki túl ne lépjen és meg ne károsítsa valamely dologban az ő atyjafiát: mert bosszút áll az Úr mindezekért, a mint elébb is mondottuk néktek és bizonyságot tettünk.
|
|
|
|
\s5
|
|
\v 7 Mert nem tisztátalanságra, hanem szentségre hívott el minket az Isten.
|
|
\v 8 A ki azért megveti [ezeket,] nem embert vet meg, hanem az Istent, a ki Szent Lelkét is közlé velünk.
|
|
|
|
\s5
|
|
\p
|
|
\v 9 Az atyafiúi szeretetről pedig nem [is] szükség írnom néktek: mert titeket Isten maga tanított meg arra, hogy egymást szeressétek;
|
|
\v 10 Sőt gyakoroljátok is azt mindamaz atyafiak iránt, a kik egész Maczedóniában vannak. Kérünk azonban titeket atyámfiai, hogy mindinkább gyarapodjatok;
|
|
\v 11 És becsületbeli dolognak tartsátok, hogy csendes életet folytassatok, saját dolgaitoknak utána lássatok, és tulajdon kezeitekkel munkálkodjatok, a miként rendeltük néktek;
|
|
\v 12 Hogy a kívülvalók iránt tisztességesen viselkedjetek, és semmi szükséget ne érezzetek.
|
|
|
|
\s5
|
|
\p
|
|
\v 13 Nem akarom továbbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, a kik elaludtak, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, a kiknek nincsen reménységök.
|
|
\v 14 Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképen az Isten is előhozza azokat, a kik elaludtak, a Jézus által ő vele együtt.
|
|
\v 15 Mert ezt mondjuk néktek az Úr szavával, hogy mi, a kik élünk, a kik megmaradunk az Úr eljöveteléig, épen nem előzzük meg azokat, a kik elaludtak.
|
|
|
|
\s5
|
|
\v 16 Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először a kik meghaltak volt a Krisztusban;
|
|
\v 17 Azután mi, a kik élünk, a kik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképen mindenkor az Úrral leszünk.
|
|
\v 18 Annakokáért vígasztaljátok egymást e beszédekkel.
|
|
|
|
\s5
|
|
\c 5
|
|
\p
|
|
\v 1 Az időkről és időszakokról pedig, atyámfiai, nem szükség, hogy írjak néktek;
|
|
\v 2 Mert igen jól tudjátok ti magatok, hogy az Úrnak napja úgy jő el, mint a tolvaj éjjel.
|
|
\v 3 Mert a mikor ezt mondják: Békesség és biztonság, akkor hirtelen veszedelem jön rájok, mint a szülési fájdalom a terhes asszonyra; és semmiképen meg nem menekednek.
|
|
|
|
\s5
|
|
\v 4 De ti, atyámfiai, nem vagytok sötétségben, hogy [az] a nap tolvaj módra lep[het]ne meg titeket.
|
|
\v 5 Ti mindnyájan világosság fiai vagytok és nappal fiai; nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé!
|
|
\v 6 Ne is aludjunk azért, mint egyebek, hanem legyünk éberek és józanok.
|
|
\v 7 Mert a kik alusznak, éjjel alusznak; és a kik részegek, éjjel részegednek meg.
|
|
|
|
\s5
|
|
\v 8 Mi azonban, a kik nappaliak vagyunk, legyünk éberek, felöltözvén a hitnek és szeretetnek mellvasába, és sisak gyanánt az üdvösségnek reménységébe.
|
|
\v 9 Mert nem haragra rendelt minket az Isten, hanem arra, hogy üdvösséget szerezzünk a mi Urunk Jézus Krisztus által,
|
|
\v 10 A ki meghalt érettünk, hogy akár ébren vagyunk, akár aluszunk, együtt éljünk ő vele.
|
|
\v 11 Vígasztaljátok azért egymást, és építse egyik a másikat, a miképen cselekeszitek is.
|
|
|
|
\s5
|
|
\p
|
|
\v 12 Kérünk továbbá titeket atyámfiai, hogy becsüljétek azokat, a kik fáradoznak közöttetek, és előljáróitok az Úrban, és intenek titeket;
|
|
\v 13 És az ő munkájokért viseltessetek irántok megkülönböztetett szeretettel. Egymással békességben éljetek.
|
|
\v 14 Kérünk továbbá titeket, atyámfiai, intsétek a rendetleneket, bátorítsátok a félelmes szívűeket, gyámolítsátok az erőteleneket, türelmesek legyetek mindenki iránt.
|
|
|
|
\s5
|
|
\v 15 Vigyázzatok, hogy senki senkinek rosszért rosszal ne fizessen; hanem mindenkor jóra törekedjetek úgy egymás iránt, mint mindenki iránt.
|
|
\v 16 Mindenkor örüljetek.
|
|
\v 17 Szüntelen imádkozzatok.
|
|
\v 18 Mindenben hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által ti hozzátok.
|
|
|
|
\s5
|
|
\v 19 A Lelket meg ne oltsátok.
|
|
\v 20 A prófétálást meg ne vessétek,
|
|
\v 21 Mindent megpróbáljatok; a mi jó, azt megtartsátok!
|
|
\v 22 Mindentől, a mi gonosznak látszik, őrizkedjetek!
|
|
|
|
\s5
|
|
\p
|
|
\v 23 Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől; és a ti egész valótok, mind lelketek, mind testetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére.
|
|
\v 24 Hű az, a ki elhivott titeket és ő meg is cselekszi [azt.]
|
|
|
|
\s5
|
|
\p
|
|
\v 25 Atyámfiai, imádkozzatok érettünk.
|
|
\p
|
|
\v 26 Köszöntsétek az összes atyafiakat szent csókolással.
|
|
\v 27 Kényszerítlek titeket az Úrra, hogy olvastassék fel e levél minden szent atyafi előtt.
|
|
\p
|
|
\v 28 A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme veletek! Ámen.
|