DevleskoDrom_hu_oeiv/67-REV.usfm

\id REV Biblica® Open Hungarian New Testament: Life, Truth and Light 2003
\h JELENÉSEK
\toc1 A jelenések könyve
\toc2 Jelenések
\toc3 Jel
\mt1 A jelenések könyve
\c 1
\v 1 Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, amelyet Isten adott neki, hogy megmutassa szolgáinak mindazt, amiknek hamar meg kell történnie. Elküldve pedig ezt az ő angyala által, kijelentette szolgájának, Jánosnak,
\v 2 aki bizonyságot tett Isten beszédéről, mindenről, amit látott.
\v 3 Boldog, aki olvassa, és aki hallgatja ennek a próféciának igéit, és megtartja mindazt, amelyek meg vannak írva azokban, mert az idő közel van.
\v 4 János a hét gyülekezetnek, amelyek Ázsiában vannak: Kegyelem és békesség attól, aki van, és aki volt, és aki eljövendő, és a hét lélektől, akik királyi széke előtt vannak,
\v 5 és Jézus Krisztustól, aki hű tanú, a halottak közül az elsőszülött, és a föld királyainak fejedelme: aki minket szeretett, és vére által megtisztított bűneinktől,
\v 6 és az ő Istenének és Atyjának királyaivá és papjaivá tett minket: övé legyen a dicsőség és a hatalom mindörökké. Ámen.
\v 7 Íme, eljön a felhőkön, és minden szem meglátja őt, még azok is, akik átszegezték és siratja őt a földnek minden nemzetsége.
\q4 Úgy van. Ámen.
\v 8 Én vagyok az Alfa és az Ómega, a Kezdet és a Vég, ezt mondja az Úr, aki van, aki volt, és aki eljövendő, a Mindenható.
\v 9 Én, János, aki atyafiatok és társatok vagyok Jézus Krisztus szenvedésében és királyságában és tűrésében, a szigeten voltam, amit Patmosznak neveznek, Isten beszédéért és Jézus Krisztus bizonyságtételéért.
\v 10 Lélekben elragadtattam az Úr napján, és a hátam mögött trombitához hasonló hangos szót hallottam,
\v 11 amely ezt mondta: „Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó. Amit látsz, írd meg egy könyvben és küldd el a hét gyülekezetnek, amelyek Ázsiában vannak: Efezusba, Szmirnába, Pergamonba, Thiatirába, Szárdiszba, Filadelfiába és Laodiceába“.
\v 12 Megfordultam, hogy lássam ki szólt hozzám. Megfordulva hét arany gyertyatartót láttam,
\v 13 és a hét gyertyatartó között egy emberi lényhez hasonlót, aki bokáig érő hosszú ruhába volt öltözve, mellénél aranyövvel körülövezve.
\v 14 Feje és haja fehér volt, mint a hófehér gyapjú, szeme pedig, mint a tűz lángja.
\v 15 Lába hasonló volt a kemencében izzó érchez, szava pedig, mint nagy vízesés zúgása.
\v 16 Jobb kezében hét csillag volt, szájából kétélű éles kard jött ki, arca pedig olyan volt, mint a nap, amikor teljes erejével fénylik.
\v 17 Amikor megláttam, lábához estem, mint egy halott. Ő rám tette jobb kezét, és ezt mondta: „Ne félj, én vagyok az első és utolsó,
\v 18 és az Élő. Halott voltam, és íme, élek örökkön örökké. Ámen. Nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai.
\v 19 Írd meg, amiket láttál, amik vannak, és amik ezek után lesznek:
\v 20 a hét csillag titkát, amelyet láttál az én jobb kezemben és a hét arany gyertyatartót. A hét csillag a hét gyülekezet angyala, a hét gyertyatartó pedig a hét gyülekezet.“
\c 2
\v 1 Az efezusi gyülekezet angyalának írd meg:
\pi1 Ezt mondja az, aki jobb kezében tartja a hét csillagot, aki a hét arany gyertyatartó között jár:
\v 2 Tudom a te dolgaidat, és a te fáradozásodat és tűrésedet és hogy a gonoszokat nem szenvedheted, és próbára tetted azokat, akik apostolnak mondják magukat, de nem azok, és hazugnak találtad őket.
\v 3 És terhet viseltél és béketűrő vagy, és az én nevemért fáradoztál, de nem fáradtál el.
\pi1
\v 4 De az a panaszom ellened, hogy az első szeretetet elhagytad.
\v 5 Emlékezzél meg azért, honnan estél ki, és térj meg, és az előbbi cselekedeteket cselekedd. Ha pedig nem, hamar eljövök ellened, és a te gyertyatartódat kimozdítom helyéből, ha meg nem térsz.
\v 6 De az megvan benned, hogy a nikolaiták cselekedeteit gyűlölöd, amelyeket én is gyűlölök.
\pi1
\v 7 Akinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek. A győzedelmesnek enni adok az élet fájáról, amely Isten paradicsomában van.
\v 8 A szmirnai gyülekezet angyalának írd meg:
\pi1 Ezt mondja az első és utolsó, aki halott volt, de él.
\v 9 Tudom a te dolgaidat és nyomorúságodat és szegénységedet, pedig gazdag vagy, és azoknak gyalázkodását, akik azt mondják, hogy ők zsidók, pedig nem azok, hanem a sátán zsinagógája.
\v 10 Semmit ne félj attól, amit szenvedned kell. Íme, a sátán némelyeket közületek tömlöcbe fog vetni, hogy próbára tegyen. De csak tíz napig tart nyomorúságotok. Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.
\pi1
\v 11 Akinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek! Aki győz, annak nem árt a második halál.
\v 12 A pergamoni gyülekezet angyalának írd meg:
\pi1 Ezt mondja az, akinél a kétélű éles kard van:
\v 13 Tudom a te dolgaidat, és hogy hol lakol, ahol a Sátán királyi széke van, és az én nevemet megtartod, és az én hitemet nem tagadtad meg Antipásznak, az én hű tanúmnak napjaiban sem, akit megöltek nálatok, ahol a sátán lakik.
\pi1
\v 14 De van némi panaszom ellened, mert vannak nálatok, akik a Bálám tanítását tartják, aki Bálákot arra tanította, hogy tőrbe csalja Izrael fiait, hogy egyenek a bálványáldozati húsból és paráználkodjanak.
\v 15 Így nálad is vannak olyanok, akik a nikolaiták tanítását tartják, amit gyűlölök.
\v 16 Térj meg, ha pedig nem, ellened megyek hamar, és számnak kardjával vívok ellenük.
\pi1
\v 17 Akinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek. A győzedelmesnek enni adok az elrejtett mannából, és adok annak fehér kövecskét is, és a kövecskére írva új nevet, amelyet senki sem tud, csak az, aki kapja.
\v 18 A thiatirai gyülekezet angyalának írd meg:
\pi1 Ezt mondja Isten Fia, akinek szeme olyan, mint a tűz lángja, akinek lába hasonló az izzófényű érchez.
\v 19 Tudom a te dolgaidat és szeretetedet, szolgálatodat és hitedet és tűrésedet, és hogy utóbbi cselekedeteid jobbak az elsőknél.
\pi1
\v 20 De az a panaszom ellened, hogy eltűröd Jezábelt, azt az asszonyt, aki prófétának mondja magát, és tanít, és szolgáimat elcsábítja, hogy paráználkodjanak, és bálványáldozati húsból egyenek.
\v 21 Adtam neki időt, hogy megtérjen paráználkodásából, de nem tért meg.
\v 22 Íme, én betegágyba vetem őt és nagy nyomorúságba, és azokat is, akik vele paráználkodnak, ha meg nem térnek cselekedeteikből.
\v 23 Gyermekeit is halállal sújtom, és megtudják a gyülekezetek mind, hogy én vagyok a vesék és szívek vizsgálója, és megfizetek mindenkinek cselekedetei szerint.
\v 24 Nektek pedig és a többi thiatirainak, akik nem követik ezt a tanítást, és akik nem ismerik a sátán úgynevezett mélységeit, ezt mondom: nem vetek rátok más terhet,
\v 25 hanem ami nálatok van, azt tartsátok meg, amíg el nem jövök.
\pi1
\v 26 És aki győz, aki mindvégig megtartja cselekedeteimet, annak hatalmat adok a pogányokon,
\v 27 „és uralkodik rajtuk vasvesszővel, amint a fazekas edényeit összetörik,“ ahogyan én is hatalmat kaptam erre Atyámtól,
\v 28-29 és annak adom a hajnalcsillagot. Akinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek.
\c 3
\v 1 A szárdiszi gyülekezet angyalának írd meg:
\pi1 Ezt mondja az, akinél Isten hét lelke és a hét csillag van: Tudom a te dolgaidat, hogy az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy.
\v 2 Vigyázz, és erősítsd meg a többieket, akik halófélben vannak, mert nem találtam cselekedeteidet teljesnek Isten előtt.
\v 3 Emlékezzél tehát vissza, hogyan kaptad és hallottad, tartsd meg és térj meg! Hogyha nem vigyázol, elmegyek hozzád, mint a tolvaj, és nem tudod, melyik órában megyek hozzád.
\pi1
\v 4 De vannak néhányan Szárdiszban, akik nem szennyezték be ruhájukat, akik fehérben fognak velem járni, mert méltók arra.
\v 5 Aki győz, az fehér ruhába öltözik, és nem törlöm ki annak nevét az élet könyvéből, hanem vallást teszek nevéről az én Atyám előtt és az ő angyalai előtt.
\v 6 Akinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek.
\v 7 A filadelfiai gyülekezet angyalának írd meg:
\pi1 Ezt mondja a Szent, az Igaz, akinél a Dávid kulcsa van, és amit kinyit, azt senki be nem zárja, és amit bezár, azt senki ki nem nyitja.
\v 8 Tudom a te dolgaidat. Íme, egy nyitott ajtót adtam eléd, amit senki sem zárhat be. Bár kevés erőd van, de megtartottad beszédemet és nem tagadtad meg nevemet.
\v 9 Íme, adok neked némelyeket a sátán zsinagógájából, azok közül, akik zsidónak mondják magukat, de nem azok, hanem hazudnak. Íme, megteszem velük, hogy eljöjjenek és leboruljanak lábad előtt, és megtudják, hogy én szeretlek téged.
\v 10 Mivel megtartottad az én béketűrésre intő beszédemet, én is megtartalak téged a megpróbáltatás idején, amely az egész világra eljön, hogy próbára tegye a föld lakosait.
\pi1
\v 11 Íme, eljövök hamar, tartsd meg, amid van, hogy senki el ne vegye koronádat.
\v 12 Aki győz, azt oszloppá teszem Istenemnek templomában, és többé nem jön ki onnét és felírom rá az én Istenemnek nevét és az én Istenem városának nevét, az új Jeruzsálemét, amely az égből száll le az én Istenemtől, és az én új nevemet.
\v 13 Akinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek.
\v 14 A laodiceai gyülekezet angyalának írd meg:
\pi1 Ezt mondja az Ámen, a hű és igaz tanú, az Isten teremtésének kezdete.
\v 15 Tudom a te dolgaidat, hogy nem vagy sem hideg, sem meleg. Bárcsak hideg volnál, vagy meleg.
\v 16 Íme, mivel langyos vagy, kivetlek a számból.
\v 17 Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, meggazdagodtam, és semmire sincs szükségem, de nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás és a szegény és a vak és a mezítelen.
\v 18 Azt tanácsolom neked, hogy végy tőlem tűzben tisztított aranyat, hogy gazdag légy és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne lássék szégyenletes mezítelenséged és gyógyító írt, hogy bekend szemedet és láss.
\pi1
\v 19 Akit szeretek megfeddem és megfenyítem. Igyekezz tehát, és térj meg!
\v 20 Íme, az ajtó előtt állok és zörgetek, ha valaki meghallja hangomat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorázok, és ő énvelem.
\pi1
\v 21 Aki győz, megadom annak, hogy az én királyi székembe üljön velem, amint én is győztem, és Atyámmal együtt ülök az ő királyi székében.
\v 22 Akinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek.
\c 4
\v 1 Ezek után láttam, hogy íme, megnyílt egy ajtó a mennyben, és az előbbi hang, amelyet hozzám szóló trombitaszóként hallottam, ezt mondta: Jöjj fel ide, és megmutatom neked, aminek meg kell történnie.
\v 2 Ekkor azonnal elragadtattam lélekben. Íme, egy királyi szék állt a mennyben, és a királyi széken ült valaki.
\v 3 Aki ott ült, hasonlónak látszott a jáspishoz és a karneolhoz. A királyi szék körül szivárvány volt, amely a smaragdhoz látszott hasonlónak.
\v 4 A királyi szék körül huszonnégy királyi szék volt. A királyi székekben huszonnégy vént láttam fehér ruhába öltözve és fejükön arany korona volt.
\v 5 A királyi székből villámlások, és mennydörgések és szózatok törtek elő. És hét égő fáklya volt a királyi szék előtt, az Isten hét lelke.
\v 6 A királyi szék előtt üvegtenger volt, hasonló a kristályhoz, a királyi széknél középen és a királyi szék körül négy élőlény, elől és hátul szemekkel tele.
\v 7 Az első élőlény hasonló volt az oroszlánhoz, a második élőlény hasonló volt a borjúhoz, a harmadik élőlénynek olyan arca volt, mint egy embernek, és a negyedik élőlény hasonló volt a repülő sashoz.
\v 8 A négy élőlény, mindegyikének hat-hat szárnya volt, köröskörül és belül is tele voltak szemekkel, és szünet nélkül éjjel-nappal ezt mondták:
\qc „Szent, szent, szent
\qc az Úr, a mi Istenünk,
\qc aki volt, és aki van, és aki eljövendő!“
\v 9 És amikor az élőlények dicsőséget, tisztességet és hálát adnak annak, aki a királyi széken ül, aki örökkön-örökké él,
\v 10-11 a huszonnégy vén leborul az előtt, aki a királyi széken ül és imádja azt, aki örökkön-örökké él, és koronájukat leteszik a királyi szék elé és ezt mondják: „Méltó vagy, Urunk, hogy tied legyen a dicsőség, tisztesség és erő, mert te teremtettél mindent, és a te akaratod hívott létre és teremtett mindent“.
\c 5
\v 1 És láttam annak jobb kezében, aki a királyi széken ül, egy könyvet, belül és kívül teleírva és hét pecséttel lepecsételve.
\v 2 És láttam egy erős angyalt, aki hangos szóval így kiáltott: „Ki volna méltó arra, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak pecsétjeit?“
\v 3 De sem a mennyben, sem a földön, sem a föld alatt nem tudta senki a könyvet felnyitni és belenézni.
\v 4 Ekkor keservesen sírtam, hogy senki sem bizonyult méltónak arra, hogy a könyvet felnyissa és belenézzen.
\v 5 Ekkor egy a vének közül ezt mondta nekem: „Ne sírj! Íme, győzött a Júda nemzetségéből való oroszlán, Dávid utóda, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak hét pecsétjét“.
\v 6 És akkor láttam a királyi szék és a négy élőlény között és a vének között egy Bárányt állni, mintha meg volna ölve, hét szarva és hét szeme volt, ami az Istennek hét lelke, akiket elküldött az egész földre.
\v 7 A Bárány odajött és elvette a könyvet a királyi székben ülőnek jobb kezéből.
\v 8 És amikor elvette a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány előtt, mindegyiknél hárfák voltak és aranypoharak füstölőszerrel tele, amelyek a szentek imádságai.
\v 9 És új éneket énekeltek e szavakkal: „Méltó vagy, hogy átvedd a könyvet és megnyisd annak pecsétjeit, mert megölettettél és megváltottál minket véred által Isten számára, minden törzsből és nyelvből, népből és nemzetből.
\v 10 Királysággá és papokká tetted őket Isten számára és uralkodni fognak a földön“.
\v 11 És láttam és hallottam sok angyal hangját a királyi szék, az élőlények és vének körül, és számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer volt.
\v 12 Hangos szóval ezt mondták: „Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erő, a gazdagság, a bölcsesség, a hatalom, a tisztesség és dicsőség és áldás!“
\v 13 És hallottam, hogy minden teremtmény, amely a mennyben, a földön és a föld alatt és a tengerben és minden, ami ezekben van, ezt mondta: „A királyi székben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom
\q3 örökkön örökké!“
\v 14 És a négy élőlény ezt mondta: „Ámen!“ És a huszonnégy vén leborult és imádta az örökkön örökké élőt.
\c 6
\v 1 És láttam, amikor a Bárány a pecsétekből egyet felnyitott és halottam, hogy a négy élőlény közül az egyik mennydörgő hangon ezt mondta: „Jöjj és lásd!“
\v 2 És láttam, íme egy fehér ló. A rajta ülőnél íj volt. Koronát adtak neki. Győzelmesen vonult ki, hogy győzzön.
\v 3 És amikor a második pecsétet felnyitotta, hallottam, hogy a második élőlény ezt mondta: „Jöjj és lásd!“
\v 4 És előjött egy másik, vörös ló. A rajta ülőnek megadatott, hogy a békességet elvegye a földről, és hogy az emberek egymást öljék. Nagy kard adatott neki.
\v 5 Amikor felnyitotta a harmadik pecsétet, hallottam, hogy a harmadik élőlény ezt mondta: „Jöjj és lásd!“ És láttam, és íme egy fekete ló! Annak, aki azon ült, egy mérleg volt a kezében.
\v 6 És hallottam a négy élőlény között egy szózatot, amely ezt mondta: „A búzának mércéje egy dénár és az árpának három mércéje egy dénár, de az olajat és bort ne bántsd!“
\v 7 Amikor felnyitotta a negyedik pecsétet, hallottam a negyedik élőlény szavát, amint így szólt: „Jöjj és lásd!“
\v 8 És láttam, és íme, egy fakó ló! Annak, aki rajta ült neve halál és a pokol követte őt és adatott neki hatalom a földnek negyedrészén, hogy öljenek fegyverrel és éhséggel és halállal a földnek fenevadjaival.
\v 9 És amikor felbontotta az ötödik pecsétet, láttam az oltár alatt azoknak lelkét, akiket megöltek az Isten beszédéért és bizonyságtételéért, amelyhez ragaszkodtak.
\v 10 És hangos szóval kiáltottak: „Uram, te szent és igaz vagy, meddig nem ítélsz még, és nem torlod meg a mi vérünket azokon, akik a földön laknak?“
\v 11 Akkor mindegyikük fehér ruhát kapott, és megmondták nekik, hogy még egy kevés ideig nyugodjanak meg, amíg betelik mind szolgatársaiknak, mind az ő testvéreiknek száma, akiket megölnek majd, akárcsak őket.
\v 12 Aztán láttam, amikor a hatodik pecsétet felnyitotta, és íme nagy földrengés támadt, és a nap fekete lett, mint egy szőrzsák és a hold olyan lett, mint a vér.
\v 13 És az ég csillagai lehullottak a földre, miképpen a fügefa lehullatja éretlen gyümölcseit, amikor nagy szél rázza.
\v 14 És az ég eltűnt, mint amikor egy papírtekercset összegöngyölnek, és minden hegy és sziget elmozdult helyéről.
\v 15 És a földnek királyai és a fejedelmek és a gazdagok és a vezérek és a hatalmasok és minden szolga és szabad elrejtőzött a barlangokba és a hegyek hasadékaiba.
\v 16 És ezt mondták a hegyeknek és a kőszikláknak: „Essetek ránk, és rejtsetek el minket annak színe elől, aki a királyi széken ül, és a Bárány haragja elől,
\v 17 mert eljött haragjuk napja és ki állhat meg?“
\c 7
\v 1 Ezután négy angyalt láttam állni a föld négy sarkán, amint féken tartották a föld négy szelét, hogy a szél ne fújjon a földre, se a tengerre, se élő fára.
\v 2 Egy másik angyalt is láttam feljönni napkelet felől, akinek kezében volt az élő Isten pecsétje, és hangos szóval kiáltott a négy angyalnak, akiknek megadatott, hogy ártsanak a földnek és a tengernek
\v 3 és így szólt: „Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak, addig, amíg homlokukon meg nem pecsételjük a mi Istenünknek szolgáit“.
\v 4 És hallottam a megpecsételtek számát: Száznegyvennégyezer, Izrael fiainak minden törzséből.
\v 5 Júda törzséből tizenkétezer elpecsételt, Rúben törzséből tizenkétezer elpecsételt, Gád törzséből tizenkétezer elpecsételt,
\v 6 Ásér törzséből tizenkétezer elpecsételt, Naftáli törzséből tizenkétezer elpecsételt, Manassé törzséből tizenkétezer elpecsételt,
\v 7 Simeon törzséből tizenkétezer elpecsételt, Lévi törzséből tizenkétezer elpecsételt, Issakár törzséből tizenkétezer elpecsételt.
\v 8 Zebulón törzséből tizenkétezer elpecsételt, József törzséből tizenkétezer elpecsételt, Benjámin törzséből tizenkétezer elpecsételt.
\v 9 Ezután láttam: íme egy nagy sokaság, amelyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből és a királyi szék előtt és a Bárány előtt álltak fehér ruhába öltözve és kezükben pálmaágak,
\v 10 és hangos szóval kiáltották: „Az üdvösség a mi Istenünké, aki a királyi széken ül és a Bárányé!“
\v 11 Az angyalok pedig mindnyájan a királyi szék, a vének és a négy élőlény körül álltak és a királyi szék előtt leborultak és imádták Istent,
\v 12 ezt mondva: „Ámen. Áldás és dicsőség és hálaadás és tisztesség és hatalom és erő a mi Istenünknek örökkön örökké. Ámen“.
\v 13 Ekkor megszólalt az egyik vén és ezt mondta nekem: „Kik ezek, akik fehér ruhában vannak öltözve, és honnét jöttek?“
\v 14 Ezt mondtam neki: „Uram, te tudod“. És ezt mondta nekem: „Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek és megmosták ruhájukat és megfehérítették a Bárány vérében.
\v 15 Ezért vannak Isten királyi széke előtt és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában, és aki a királyi széken ül, kiterjeszti sátrát felettük.
\v 16 Nem éheznek többé, sem nem szomjúhoznak többé, a nap nem tűz rájuk, sem semmi hőség,
\v 17 mert a Bárány, aki a királyi szék közepén van, legelteti őket, és az élet vizének forrásához vezeti őket, és Isten letöröl szemükről minden könnyet.“
\c 8
\v 1 És amikor felnyitotta a hetedik pecsétet, nagy csendesség lett a mennyben, mintegy fél óráig.
\v 2 És láttam azt a hét angyalt, aki Isten színe előtt állott és adatott azoknak hét trombita.
\v 3 Egy másik angyal is odajött és megállt az oltárnál, arany tömjénezőt tartva, és adatott neki sok tömjén, hogy a szentek könyörgéséhez tegye az arany oltárra, amely a királyi szék előtt volt.
\v 4 És felment a tömjén füstje a szentek könyörgésével az angyal kezéből Isten elé.
\v 5 Azután vette az angyal a tömjénezőt és megtöltötte az oltár parazsával, és ledobta a földre. Ekkor mennydörgés és zúgás, villámlás és földindulás támadt.
\v 6 A hét angyal pedig, akinél a hét trombita volt, trombitáláshoz készült.
\v 7 Trombitált az első és jégeső támadt, és tűz vérrel keverve, és a földre hullott. Megégett a föld harmadrésze, és minden zöld fű megégett.
\v 8 A második angyal is trombitált, és erre, mint egy tűzben égő nagy hegy a tengerbe zuhant, és a tenger harmadrésze vérré lett.
\v 9 A tengerben lévő állatok harmadrésze elpusztult, amiben csak élet volt, és odaveszett a hajók harmada is.
\v 10 A harmadik angyal is trombitált, és leesett az égről egy nagy csillag, mint egy égő fáklya, és ráesett a folyók harmadára és a vizek forrásaira.
\v 11 A csillagnak neve pedig Üröm volt, és ürömmé lett a folyóvizek harmadrésze, és sok ember meghalt e vizektől, mert azok keserűvé lettek.
\v 12 A negyedik angyal is trombitált, és csapás érte a nap harmadrészét, a holdnak harmadrészét és a csillagoknak harmadrészét, hogy elhomályosodjék azok harmadrésze, és a nappal se legyen világos harmadáig, és az éjszaka hasonlóképpen.
\v 13 Ekkor láttam és hallottam, hogy egy magányos sas fent az égen repül, és hangos szóval ezt mondja: „Jaj, jaj, jaj a föld lakosainak, a többi három angyal trombitájának szava miatt, akik még trombitálni fognak.“
\c 9
\v 1 Az ötödik angyal is trombitált, és láttam, hogy egy csillag esett le az égről a földre, és neki adatott a mélység kútjának kulcsa.
\v 2 Megnyitotta azért a mélységnek kútját és füst jött föl a kútból, mint egy nagy kemencének füstje, és elhomályosodott a nap és a levegő a kút füstjétől.
\v 3 A füstből pedig sáskák jöttek ki a földre és olyan hatalom adatott nekik, amilyen hatalmuk van a skorpióknak a földön.
\v 4 És megmondatott nekik, hogy a földnek füvét ne bántsák, se semmi zöldellőt, se élőfát, hanem csak azokat az embereket, akiknek homlokán nincs az Isten pecsétje.
\v 5 És megadatott nekik, hogy ne öljék meg őket, hanem kínozzák őket öt hónapig. Kínzásuk olyan legyen, mint a skorpió kínzása, amikor megmarja az embert.
\v 6 Azokban a napokban keresik az emberek a halált, de nem találják és kívánnának meghalni, de a halál menekül előlük.
\v 7 A sáskák formája pedig hasonló volt a harcra felkészített lovakhoz, és a fejükön aranyhoz hasonló korona volt, és arcuk olyan volt, mint az emberek arca.
\v 8 A hajuk olyan volt, mint az asszonyok haja, és fogaik olyanok voltak, mint az oroszláné,
\v 9 és olyan mellvértjük volt, mint a vasmellvértek, és szárnyaik zúgása olyan volt, mint a viadalra száguldó sok lovas szekér dübörgése.
\v 10 Skorpiókhoz hasonló farkuk és fullánkjuk volt, és a farkukban volt hatalmuk, hogy ártsanak az embereknek öt hónapig.
\v 11 Királyuk a mélység angyala volt, annak neve zsidóul Abaddón, görögül pedig Apollüón, azaz Pusztító.
\v 12 Az első jaj elmúlt, s íme, ezután még két jaj következik.
\v 13 A hatodik angyal is trombitált, és az arany oltár négy szarva felől, amely Isten előtt van, egy szózatot hallottam,
\v 14 amely ezt mondta a hatodik angyalnak: „Oldd el azt a négy angyalt, akik a nagy folyóvíznél, az Eufrátesznél vannak megkötve“.
\v 15 Erre eloldozták a négy angyalt, akik készen voltak órára, napra, hónapra és esztendőre, hogy megöljék az emberek harmadrészét.
\v 16 A lovasseregek száma húszezerszer tízezer volt, hallottam a számukat.
\v 17 Látomásban így láttam a lovakat és a rajtuk ülőket, akiknek tűzvörös, jácinték és kénsárga mellvértjük volt, és a lovak feje olyan volt, mint az oroszlánok feje és szájukból tűz, füst és kénkő jött ki.
\v 18 Ez a három csapás ölte meg az emberek harmadrészét: a tűz, a füst, a kénkő, amely szájukból jött ki.
\v 19 Mert hatalmuk a szájukban és farkukban van. Farkuk a kígyóhoz hasonló, fej van rajta, és azzal ártanak.
\v 20 Az emberek közül a többiek, akiket nem öltek meg ezek a csapások, mégsem tértek meg kezük alkotásaitól, hanem tovább imádták a gonosz lényeket, és az arany és ezüst és érc és kő és fa bálványokat, amelyek sem látni, sem hallani, sem járni nem tudnak.
\v 21 És nem tértek meg sem gyilkosságaikból, sem varázslásaikból, sem paráználkodásaikból, sem lopásaikból.
\c 10
\v 1 És láttam egy másik erős angyalt leszállni az égből, aki felhőbe öltözött és a fején szivárvány volt és az arca olyan volt, mint a nap és lábai, mint a tűzoszlopok.
\v 2 És kezében egy nyitott könyvecske volt, és jobb lábát a tengerre, bal lábát pedig a földre tette.
\v 3 És hangosan kiáltott, mint amikor az oroszlán ordít, és amikor kiáltott, megszólaltatta a hét menydörgést is a maga hangján.
\v 4 És amikor a hét mennydörgés megszólaltatta hangját, írni akartam, de az égből szózatot hallottam, amely ezt mondta nekem: „Pecsételd le, amiket a hét mennydörgés mondott, és azokat ne írd le“.
\v 5 És az angyal, akit állni láttam a tengeren és a földön, felemelte kezét az égre,
\v 6 és megesküdött arra, aki örökkön örökké él, aki teremtette az eget és a benne lévőket, és a földet és a benne lévőket, és a tengert és a benne lévőket, hogy nem lesz több időhaladék,
\v 7 hanem azokban a napokban, amikor a hetedik angyal trombitálni kezd, beteljesedik Istennek a titka, amint megmondta az ő szolgáinak, a prófétáknak.
\v 8 És a szózat, amit az égből hallottam, ismét szólt hozzám és ezt mondta: „Menj el és vedd át azt a nyitott könyvecskét, amely a tengeren és a földön álló angyal kezében van“.
\v 9 Elmentem azért az angyalhoz és ezt mondtam neki: „Add át nekem a könyvecskét“. És ő ezt mondta nekem: „Vedd át és edd meg. Gyomrodat megkeseríti ugyan, de szádban édes lesz, mint a méz“.
\v 10 Átvettem azért a könyvecskét az angyal kezéből és megettem. Számban olyan édes volt, mint a méz, de amikor lenyeltem, gyomrom keserű lett tőle.
\v 11 Aztán ez a szó hangzott felém: „Ismét prófétálnod kell sok nép és nemzet és nyelvek és királyok felől“.
\c 11
\v 1 Ekkor nádszálhoz hasonló mérővesszőt adtak a kezembe, és ezt mondták: „Kelj fel, és mérd meg Isten templomát és az oltárt, és azokat, akik ott imádkoznak.
\v 2 De az udvart, amely templomon kívül van, hagyd ki, és azt ne mérd meg, mert az a pogányoknak adatott és negyvenkét hónapig taposni fogják a szent várost.
\v 3 Az én két tanúmnak megadom, hogy gyászruhába öltözve prófétáljanak ezerkétszázhatvan napig.“
\v 4 Ők a két olajfa, és a két gyertyatartó, amelyek a föld Ura előtt állnak.
\v 5 És ha valaki ártani akar nekik, tűz tör elő szájukból, amely megöli ellenségeiket, és ha valaki ártani akar nekik, annak így kell megöletnie.
\v 6 Ezeknek van hatalmuk arra, hogy bezárják az eget, hogy prófétálásuk idején ne legyen eső. Hatalmuk van a vizek felett, hogy vérré változtassák, és megverjék a földet mindenféle csapással, ahányszor csak akarják.
\v 7 És amikor elvégezték bizonyságtételüket, a mélységből feljövő fenevad hadakozik ellenük és legyőzi őket és megöli őket.
\v 8 Holttestük a nagy város utcáján fekszik, amelyet lelki értelemben Sodomának és Egyiptomnak hívnak, ahol Urunkat is megfeszítették.
\v 9 És a népek és törzsek, és nyelvek és a nemzetek közül valók látják azoknak holttestét három és fél napig, és nem engedik holttestüket sírba tenni.
\v 10 És a föld lakói örülnek és örvendeznek ennek, és ajándékokat küldenek egymásnak, mert ez a két próféta gyötörte a föld lakosait.
\v 11 De három és fél nap múlva az élet lelke szállt beléjük Istentől, és lábukra álltak és nagy félelem fogta el azokat, akik látták őket.
\v 12 És hangos szózatot hallottak az égből, amely ezt mondta nekik: „Jöjjetek fel ide!“ És felmentek egy felhőben az égbe és látták őket ellenségeik.
\v 13 És abban az órában nagy földrengés támadt, és a város tizedrésze összedőlt, és a földrengés megölt hétezer embert, a többiek pedig megrémültek, és a menny Istenét dicsőítették.
\v 14 A második jaj elmúlt, íme, a harmadik jaj hamar eljön.
\v 15 A hetedik angyal is trombitált és nagy szózatok hangoztak a mennyben, amelyek ezt mondták: „A világ uralma a mi Urunké és az ő Krisztusáé lett, aki örökkön örökké uralkodik“.
\v 16 És a huszonnégy vén, aki Isten előtt ült királyi székben, arcra esett és imádta Istent,
\v 17 és ezt mondta: „Hálát adunk neked, Urunk, mindenható Isten, aki vagy, aki voltál, és aki eljövendő vagy, mert nagy hatalmadat kezedbe vetted, és a te országlásodat megkezdted.
\v 18 És háborogtak a pogányok, de eljött haragod és a halottak ideje, hogy megítéltessenek, és jutalmat adj a te szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, és akik a te nevedet félik, kicsinyeknek és nagyoknak, hogy elpusztítsd azokat, akik a földet pusztítják.“
\v 19 És megnyílt Isten temploma a mennyben, és látható lett a szövetség ládája a templomban, és villámlás és zúgás és mennydörgés és földindulás és nagy jégeső támadt.
\c 12
\v 1 Ezután egy nagy jel látszott az égen: egy napba öltözött asszony, lába alatt volt a hold, és fején tizenkét csillagból korona.
\v 2 Terhes volt, és vajúdva és szülési kínokban kiáltott.
\v 3 Más jel is látszott az égen: íme egy nagy vörös sárkány, aminek hét feje volt és tíz szarva, és a fején hét korona.
\v 4 És a farka után vonta az ég csillagainak harmadrészét, és a földre vetette azokat, és a sárkány a szülő asszony elé állt, hogy amikor szül, annak fiát megegye.
\v 5 És fiút szült, aki vasvesszővel legeltet minden nemzetet és elragadtatott annak fia Istenhez és az ő királyi székéhez.
\v 6 Az asszony pedig elfutott a pusztába, ahol Istentől készített helye volt, hogy ott táplálják ezerkétszázhatvan napig.
\v 7 Ezután viaskodás támadt az égben: Mihály és az ő angyalai viaskodtak a sárkánnyal és a sárkány is viaskodott angyalaival együtt.
\v 8 De nem vehettek diadalmat, és helyük sem maradt többé a mennyben.
\v 9 És levettetett a nagy sárkány, ama régi kígyó, akit ördögnek, és sátánnak neveznek, aki mind az egész földkerekséget elhiteti, levettetett a földre, és vele együtt angyalai is levettettek.
\v 10 És hangos szózatot hallottam az égben, amely ezt mondta: „Most valósult meg az üdvösség és az erő és a mi Istenünk országa és az ő Krisztusának hatalma, mert a mi atyánkfiainak vádolója levettetett, aki vádolta őket éjjel és nappal a mi Istenünk előtt.
\v 11 És ők legyőzték azt a Bárány vérével, és bizonyságtételük beszédével és nem kímélték életüket mindhalálig.
\v 12 Azért örüljetek, egek, és akik bennük lakoztok! Jaj a föld és tenger lakosainak, mert az ördög leszállott hozzátok telve nagy haraggal, mint aki tudja, hogy kevés ideje van.“
\v 13 Amikor azért látta a sárkány, hogy levettetett a földre, kergetni kezdte az asszonyt, aki a fiút szülte.
\v 14 De az asszonynak két nagy sasszárny adatott, hogy a kígyó elől elrepüljön a pusztába az ő helyére, hogy ott táplálják ideig, időkig és az idő feléig.
\v 15 A kígyó pedig szájából vizet bocsátott ki az asszony után, mint valami folyót, hogy a folyóvíz elragadja.
\v 16 De segített a föld az asszonynak, és megnyitotta a föld a száját, és elnyelte a folyóvizet, amelyet a sárkány a szájából bocsátott ki.
\v 17 Megharagudott azért a sárkány az asszonyra és elment, hogy hadakozzék a többiek ellen, akik az asszony utódai közül valók, akik megőrzik Isten parancsolatait, és akiknél megvan Jézus Krisztus bizonyságtétele.
\v 18 És odaállt a tenger fövenyére.
\c 13
\v 1 És láttam egy fenevadat feljönni a tengerből, amelynek hét feje és tíz szarva volt, és a tíz szarván korona, és fejein istenkáromló nevek.
\v 2 És ez a fenevad, amelyet láttam, hasonló volt a párduchoz, lábai, mint a medvéé, szája, mint az oroszlán szája, és a sárkány neki adta az ő erejét és királyi székét és nagy hatalmát.
\v 3 És láttam, hogy fejei közül egy halálosan megsebesült, de halálos sebe meggyógyult. Az egész föld csodálta a fenevadat.
\v 4 És imádták a sárkányt, aki hatalmat adott a fenevadnak, és imádták a fenevadat, és ezt mondták: „Kicsoda hasonló a fenevadhoz? Kicsoda viaskodhatna vele?“
\v 5 És adatott neki nagyot mondó és istenkáromló száj, és adatott neki hatalom, hogy cselekedhessék negyvenkét hónapon át.
\v 6 Megnyitotta azért száját Isten ellen való káromlásra, hogy szidalmazza az ő nevét és az ő sátorát és azokat, akik a mennyben laknak.
\v 7 Az is megadatott neki, hogy a szentek ellen hadakozzék, és őket legyőzze, és adatott neki hatalom minden nemzetségen, nyelven és népen.
\v 8 Ezért imádja őt a föld minden lakosa, akiknek neve nincs beírva az élet könyvébe, amely a Bárányé, aki megöletett a világ alapítása óta.
\v 9 Ha van füle valakinek, hallja!
\v 10 Ha valaki fogságba visz mást, ő is fogságba megy, ha valaki fegyverrel öl, fegyverrel kell megöletnie.
\m Itt van a helye a szentek békességes tűrésének és hitének.
\v 11 Azután más fenevadat láttam feljönni a földből, aminek két szarva volt, a Bárányhoz hasonló, de úgy szólt, mint a sárkány.
\v 12 Ez az előző fenevadnak minden hatalmát gyakorolta, az ő színe előtt, és azt is megcselekedte, hogy a föld és annak lakosai imádják az első fenevadat, amelynek halálos sebe meggyógyult.
\v 13 És nagy jeleket tesz, még tüzet is hoz az égből a földre az emberek szeme láttára.
\v 14 És elhiteti a föld lakosait azokkal a jelekkel, amelyeket kapott, hogy megcselekedje a fenevad színe előtt, azt mondva a föld lakosainak, hogy készítsék el a fenevad képét, akit fegyverrel megsebesíttetek, de megelevenedett.
\v 15 És megadatott neki, hogy a fenevad képébe lelket adjon, és hogy a fenevad képe meg is szólaljon, és hogy akik nem imádják a fenevad képét, azokat megölje.
\v 16 Azt is megteszi mindenkivel, kicsikkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy jobb kezükre, vagy homlokukra bélyeget tegyenek,
\v 17 hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak az, akin a fenevad bélyege van, vagy a neve, vagy nevének a száma.
\v 18 Ide kell a bölcsesség! Akinek van értelme, számlálja meg a fenevad számát, mert emberi szám az, a száma pedig hatszázhatvanhat.
\c 14
\v 1 És láttam, és íme egy Bárány állt a Sion hegyén és vele száznegyvennégyezren, akiknek homlokára volt írva az ő Atyjának neve.
\v 2 És szózatot hallottam az égből, mint sok vizek zúgását, és mint nagy mennydörgés hangját, és hárfásoknak hangját hallottam, akik hárfájukkal hárfáztak.
\v 3 És valami új éneket énekeltek a királyi szék előtt és a négy élőlény előtt és a vének előtt, és senki sem tanulhatta meg azt az éneket, csak a száznegyvennégyezer, akik áron vétettek meg a földről.
\v 4 Ezek azok, akik nőkkel nem szennyezték be magukat, mert szüzek. Ezek azok, akik követik a Bárányt, bárhová megy. Ezek áron vétettek meg az emberek közül első zsengéül Istennek és a Báránynak.
\v 5 Szájukban nem találtatott hazugság, feddhetetlenek Isten királyi széke előtt.
\v 6 És láttam egy másik angyalt repülni az ég közepén, akinél az örökkévaló evangélium volt, hogy a föld lakosainak hirdesse az evangéliumot és minden nemzetségnek és törzsnek és nyelvnek és népnek.
\v 7 Hangos szóval ezt mondta: „Féljétek az Istent, és neki adjatok dicsőséget, mert eljött ítéletének órája és imádjátok őt, aki teremtette a mennyet és a földet és a tengert és a vizek forrásait“.
\v 8 És egy második angyal követte őt, aki így szólt: „Leomlott, leomlott Babilon, a nagy város! Mert paráznaságának haragborából adott inni minden pogány népnek“.
\v 9 És egy harmadik angyal is követte őket, és hangosan így szólt: „Ha valaki imádja a fenevadat és annak képét, és bélyegét felveszi homlokára vagy kezére,
\v 10 az is iszik Isten haragjának borából, amely elegyítetlenül töltetett haragjának poharába és kínozni fogják tűzzel és kénkővel a szent angyalok és a Bárány előtt.
\v 11 Kínlódásuk füstje felmegy örökkön örökké, és nem lesz nyugalmuk éjjel és nappal, akik imádják a fenevadat és annak képét, és ha felveszik az ő nevének bélyegét.
\v 12 Itt van helye a szentek békességes tűrésének, akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét!“
\v 13 És az égből szózatot hallottam, amely ezt mondta nekem: „Írd meg: Boldogok, a halottak, akik az Úrban halnak meg mostantól fogva. Bizony azt mondja a Lélek, mert megnyugosznak az ő fáradtságuktól és az ő cselekedeteik követik őket“.
\v 14 És láttam, és íme volt egy fehér felhő és a felhőn ült valaki, hasonló az Emberfiához, a fején arany korona volt, és a kezében éles sarló.
\v 15 És egy másik angyal jött ki a templomból, hangosan kiáltva annak, aki a felhőn ült: „Lendítsd meg a sarlódat és arass, mert a földnek aratni valója beérett“.
\v 16 A felhőn ülő sarlóját a földre dobta és learatta a földet.
\v 17 És másik angyal is jött ki a mennyben lévő templomból és annál is éles sarló volt.
\v 18 Az oltártól ismét egy másik angyal jött ki, akinek hatalma volt a tűzön, és hangosan kiáltott annak, akinél az éles sarló volt, és így szólt: „Lendítsd meg a te éles sarlódat és szedd le a föld szőlőjének fürtjeit, mert megértek a szemei“.
\v 19 Ledobta azért az angyal éles sarlóját a földre, és a föld szőlőit megszedte, és belevetette Isten haragjának nagy borsajtójába.
\v 20 Megtaposták a borsajtót a városon kívül és vér jött ki a borsajtóból, amely a lovak zablájáig ért, ezerhatszáz futamnyira.
\c 15
\v 1 És láttam a mennyben egy másik nagy és csodálatos jelet: hét angyalt, akiknél az utolsó hét csapás volt, mert ezekkel teljesedett be Isten haragja.
\v 2 És láttam, mint egy üvegtengert, amely tűzzel volt elegyítve, és azokat, akik diadalmaskodtak a fenevadon és az ő képén és bélyegén és nevének számán, láttam az üvegtenger mellett állni azokat, akiknek kezében voltak Isten hárfái.
\v 3 És énekelték Mózesnek, Isten szolgájának énekét és a Bárány énekét: „Nagyok és csodálatosak a te dolgaid, mindenható Úristen, igazságosak és igazak a te utaid, ó, szentek Királya.
\v 4 Ki ne félne téged, Uram! És ki ne dicsőítené a te nevedet? Mert csak egyedül te vagy szent. Mert eljönnek mind a pogányok és leborulnak előtted, mert ítéleteid nyilvánvalókká lettek.“
\v 5 És ezek után láttam, és íme megnyílt a mennyben a bizonyságtétel sátorának temploma,
\v 6 és kijött a templomból a hét angyal, akiknél a hét csapás volt, tiszta fehér gyolcsba öltözve és mellük arany övvel övezve.
\v 7 És egy a négy élőlény közül adott a hét angyalnak hét arany poharat, amely az örökkön örökké élő haragjával volt tele.
\v 8 És megtelt a templom füsttel Isten dicsőségétől és erejétől, és senki sem mehetett be a templomba, míg a hét angyal hét csapása be nem teljesedik.
\c 16
\v 1 És hangos szózatot hallottam a templomból, amely ezt mondta a hét angyalnak: „Menjetek el, öntsétek ki Isten haragjának hét poharát a földre“.
\v 2 Elment azért az első és kiöntötte poharát a földre, és gonosz, ártalmas fekély támadt azokon az embereken, akiken a fenevad bélyege volt és imádták annak képét.
\v 3 A második angyal is kiöntötte poharát a tengerbe, az olyan lett, mint a halott vére, és minden élőlény meghalt a tengerben.
\v 4 A harmadik angyal is kiöntötte poharát a folyóvizekbe és a vizek forrásaiba, és azok vérré változtak.
\v 5 És hallottam, hogy a vizek angyala ezt mondta: „Igaz vagy, Uram, aki vagy, aki voltál. Szent vagy, hogy így ítéltél.
\v 6 Mert a szentek és próféták vérét ontották, Te is vért adtál nekik inni, mert megérdemelték.“
\v 7 És hallottam, hogy az oltár ezt mondta: „Jól van, Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid“.
\v 8 A negyedik angyal is kitöltötte poharát a napra és megadatott neki, hogy tűzzel gyötörje az embereket.
\v 9 Az emberek gyötrődtek a nagy hőség miatt, és Isten nevét káromolták, akinek hatalma volt e csapások felett, és nem tértek meg, hogy Neki dicsőséget adjanak.
\v 10 Az ötödik angyal is kitöltötte poharát a fenevad királyi székére, és országa elsötétült és nyelvüket rágták kínjukban.
\v 11 És káromolták a menny Istenét kínjaik és a fekélyek miatt és nem tértek meg cselekedeteikből.
\v 12 A hatodik angyal is kitöltötte poharát a nagy folyóvízre, az Eufráteszre, és kiszáradt annak vize, hogy a napkelet felől jövő királyoknak út készüljön.
\v 13 És láttam a sárkány szájából és a fenevad szájából és a hamis próféta szájából három tisztátalan lelket kijönni, olyanok voltak, mint a békák.
\v 14 Mert ördögi lelkek azok, akik jeleket tesznek, akik elmennek a földnek és az egész világnak királyaihoz, hogy egybegyűjtsék azokat a mindenható Isten ama nagy napjának viadalára.
\v 15 „Íme, eljövök, mint a tolvaj. Boldog, aki vigyáz és őrzi ruháját, hogy ne járjon mezítelenül, és meg ne lássák szégyenét.“
\v 16 Egybegyűjtötték azért őket arra a helyre, amelyet zsidóul Harmagedónnak neveznek.
\v 17 A hetedik angyal is kitöltötte poharát a levegőbe, és hangos szózat jött a mennyei templom királyi székétől, amely ezt mondta: „Megtörtént!“
\v 18 Ekkor zúgás, és mennydörgés és villámlás támadt, és olyan nagy földrengés, amilyen még nem volt, mióta az emberek a földön vannak: ilyen nagy földrengés!
\v 19 És a nagy város három részre szakadt, és a pogányok városai leomlottak, és a nagy Babilont emlegették Isten előtt, hogy itassa meg vele az ő búsult haragja borának poharát.
\v 20 És minden sziget eltűnt és a hegyek sem voltak találhatók.
\v 21 És nagy jégeső, mint egy-egy talentum, esett az emberekre, és káromolták Istent az emberek a jégeső csapása miatt, mert annak csapása felette nagy volt.
\c 17
\v 1 És odajött egy a hét angyal közül, akinél a hét pohár volt, és így szólított meg: „Jöjj és megmutatom neked a nagy parázna asszonynak ítéletét, aki a nagy vízen ül,
\v 2 akivel paráználkodtak a föld királyai, és az ő paráznaságának borától megrészegedtek a föld lakosai“.
\v 3 És lélekben elvitt engem egy pusztába és egy asszonyt láttam egy veres fenevadon ülni, amely tele volt istenkáromlónevekkel, amelynek hét feje és tíz szarva volt.
\v 4 Az asszony bíborba és skarlátba volt öltözve, és arannyal és drágakővel és gyöngyökkel volt ékesítve, kezében egy arany pohár volt, tele utálatosságokkal és paráznaságának tisztátalanságával.
\v 5 Homlokára titokzatos név volt írva:
\pc „A nagy
\pc Babilon, a paráznáknak
\pc és a föld utálatosságainak anyja“.
\v 6 És láttam, hogy ez az asszony részeg volt a szentek és Jézus bizonyságtevőinek vérétől, és nagyon csodálkoztam, amikor láttam őt.
\v 7 És ezt mondta nekem az angyal: „Miért csodálkozol? Én megmondom neked ennek az asszonynak és a fenevadnak a titkát, amely őt hordozza, amelynek hét feje és tíz szarva van.
\v 8 A fenevad, amelyet láttam, volt és nincs, és a mélységből jön fel, és pusztulásra megy. És a föld lakosai, akiknek neve nincs beírva az élet könyvébe a világ kezdete óta, csodálkoznak, látva a fenevadat, amely volt és nincs, de ismét megjelenik.
\v 9 Ide kell az értelem, amelyben bölcsesség van. A hét fej hét hegy, amelyen az asszony ül,
\v 10 ez hét királyt jelent. Közülük öt elesett, és egy megvan, a másik még nem jött el, és amikor eljön, kevés ideig maradhat meg.
\v 11 A fenevad pedig, amely volt és nincs, ő a nyolcadik, és a hét közül való és pusztulásra megy.
\v 12 A tíz szarv pedig, amelyet láttál, a tíz király, olyanok, akik még birodalmat nem kaptak, de hatalmat kapnak, mint királyok egy óráig a fenevaddal.
\v 13 Ezeknek egy a szándékuk, erejüket és hatalmukat is a fenevadnak adják.
\v 14 Ezek a Bárány ellen viaskodnak, és a Bárány legyőzi őket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya, és vele vannak az elhívottak, választottak, és hívők.“
\v 15 Ezt mondta nekem: „A vizek, amelyeket láttál, amelyeken a parázna asszony ül, azok a népek, sokaságok és nemezetek és nyelvek.
\v 16 És a tíz szarv, amelyet láttál, és a fenevad meggyűlölik a paráznát és kifosztják, mezítelenné teszik, és húsát eszik, és tűzzel megégetik.
\v 17 Mert Isten adta azoknak szívébe, hogy az ő szándékát cselekedjék, és egy szándékon legyenek, és átadják birodalmukat a fenevadnak, míg beteljesednek Isten igéi.
\v 18 És az asszony, akit láttál, az a nagy város, amelynek hatalma van a föld királyai felett.“
\c 18
\v 1 Ezek után láttam egy másik angyalt leszállni a mennyből, akinek nagy hatalma volt és dicsősége beragyogta a földet.
\v 2 És kiáltott teljes erejéből, hangos szóval: „Leomlott, leomlott a nagy Babilon, és az ördögöknek lett lakóhelyévé, mindenféle tisztátlan léleknek tömlöcévé, és mindenféle tisztátalan és utálatos madárnak tömlöcévé.
\v 3 Mert paráznasága haragjának borából ivott minden nép, és a föld királyai vele paráználkodtak, és a föld kalmárai az ő tobzódásának javaiból gazdagodtak meg.“
\v 4 Egy másik szózatot is hallottam a mennyből, amely ezt mondta: „Fussatok ki belőle, én népem, hogy ne legyetek részesei bűneiben, és ne kapjatok a rámért csapásokból.
\v 5 Mert bűnei az égig hatoltak, és Isten megemlékezett gonoszságairól.
\v 6 Fizessetek úgy neki, ahogy ő fizetett nektek, és adjátok kétszeresen vissza cselekedetei szerint: abba a pohárba, amelyet ő megtöltött, kétszeresen töltsetek neki.
\v 7 Amennyire dicsőítette magát és tobzódott, annyi kínnal és gyásszal fizessetek neki, mert ezt mondja szívében: Úgy ülök, mint egy királynő és nem vagyok özvegy és gyászt sem látok soha.
\v 8 Ezért egyetlen napon jönnek rá a csapások: a halál, a gyász és az éhség és tűzzel égetik meg, mert erős az Úr, az Isten, aki megbünteti őt.“
\v 9 És siratják őt, és gyászolják a föld királyai, akik vele paráználkodtak és tobzódtak, amikor látják az ő megégettetésének füstjét.
\v 10 Kínjától való félelmük miatt távol megállva ezt mondják: „Jaj! Jaj! Te nagy város, Babilon, te hatalmas város, egy óra alatt utolért ítéleted!“
\v 11 A föld kalmárai is siratják és gyászolják, mert áruikat már senki sem veszi:
\v 12 az aranyat, és ezüstöt, drágakövet és gyöngyöt, és gyolcsot és bíbort és selyem és skarlátruhákat, különféle tujafát és elefántcsontedényt, drága fából és rézből és vasból és márványból készült edényt,
\v 13 és fahéjat és illatszereket és keneteket és tömjént és bort és olajat és zsemlelisztet és gabonát és barmokat és juhokat és lovakat és kocsikat és rabokat és emberi lelkeket.
\v 14 És a haszon, amit lelked kívánt, elveszett, és minden bőség és pompa eltávozott tőled, azokat többé meg nem találod.
\v 15 Ezeknek árusai, akik ezekből gazdagodtak meg, kínjától való félelmük miatt távol állnak, sírva és jajgatva,
\v 16 ezt mondják: „Jaj! Jaj! A nagy város, amely gyolcsba, bíborba és skarlátba öltözött és arannyal, drágakövekkel és gyöngyökkel volt ékesítve, hogy elpusztult egy óra alatt ennyi gazdagság!“
\v 17 És a kormányosok és a hajókon lévők mind és az evezősök, és akik a tengeren kereskedtek távol megálltak,
\v 18 és amikor meglátták égésének füstjét így kiáltottak: „Van-e hasonló e nagy városhoz?“
\v 19 És port hintettek fejükre, sírva és jajgatva kiáltoztak: „Jaj! Jaj! Ez a nagy város, amelynek jólétéből meggazdagodott mindenki, akinek hajói voltak a tengeren, hogy elpusztult egyetlen óra alatt!
\v 20 Örülj neki, te menny és ti szent apostolok és próféták, mert Isten értetek ítéletével megbüntette őket.“
\v 21 És egy erős angyal, egy nagy malomkőhöz hasonló követ felvett és a tengerbe dobta és így szólt: „Ilyen nagy hirtelen vettetik le Babilon, a nagy város és többé meg nem találják“.
\v 22 És hárfások és zenészek és fuvolások és trombitások szava nem hallatszik benned többé, nem található benned egyetlen mesterség mestere sem, és nem hallatszik benned a malom zúgása sem,
\v 23 és lámpa világossága benned nem fénylik többé, és nem hallatszik benned vőlegénynek és menyasszonynak szava sem, mert a te kalmáraid voltak a föld fejedelmei, mert a te varázslásodtól tévelyedett el minden nép:
\v 24 de benne találtatott a prófétáknak és szenteknek vére, akiket megöltek a földön.
\c 19
\v 1 És ezek után, mint egy nagy sokaságnak hangos szavát hallottam az égben, amely ezt mondta: „Halleluja, Az üdvösség és dicsőség és a tisztesség és a hatalom az Úré, a mi Istenünké.
\q2
\v 2 Mert igazak és igazságosak az ő ítéletei, mert elítélte azt a nagy paráznát, aki a földet megrontotta paráznaságával, mert megtorolta rajta szolgáinak vérét.
\v 3 És másodszor is mondták: Halleluja, annak füstje felszáll örökkön örökké.“
\v 4 És leborult a huszonnégy vén és a négy élőlény, és imádták az Istent, aki királyi székében ült, és így szóltak: „Ámen! Halleluja!“
\v 5 És a királyi szék felől szózat hallatszott, amely ezt mondta: „Dicsérjétek a mi Istenünket ti szolgái mindnyájan, akik félitek őt, kicsinyek és nagyok!“
\v 6 És hallottam, mint egy nagy sokaság szavát, és mint nagy vizek zúgását, és mint erős mennydörgés szavát: Halleluja, mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a Mindenható!
\v 7 Örüljünk és örvendezzünk és adjunk dicsőséget neki, mert eljött a Bárány menyegzője, fölkészült menyasszonya
\v 8 és megadatott neki, hogy felöltözzék tiszta és ragyogó gyolcsba.
\m A fehér gyolcs a szentek igaz cselekedetei.
\v 9 És ezt mondta nekem: „Írd meg: Boldogok azok, akik a Bárány menyegzőjének vacsorájára hivatalosak!“ És ezt mondta: „Ezek Isten igaz beszédei.“
\v 10 És leborultam lába előtt, hogy imádjam őt, de ezt mondta nekem: „Meglásd, ne tedd! Szolgatársad vagyok neked és a te atyádfiainak, akiknél Jézus bizonyságtétele van. Istent imádd, mert Jézus bizonyságtétele a prófétaság lelke.“
\v 11 És láttam, hogy az ég megnyílt, és íme egy fehér ló, és aki azon ült, azt így hívják: Hű és Igaz, mert igazságosan ítél és hadakozik.
\v 12 Szemei olyanok, mint a tűz lángja, fején sokágú korona, rajta egy név volt írva, amit senki sem tud, csak ő maga.
\v 13 És vérrel behintett ruhába volt öltözve, és a neve ez: Isten Igéje.
\v 14 És mennyei seregek követték őt fehér lovakon, fehér és tiszta gyolcsba öltözve.
\v 15 És szájából éles kard jött ki, hogy azzal sújtson a pogányokra, és ő fogja azokat vasvesszővel legeltetni, és ő fogja taposni a mindenható Isten búsult haragjának borsajtóját.
\v 16 És az ő ruhájára és derekára oda volt írva az ő neve:
\pc királyok Királya és uraknak Ura.
\v 17 És láttam egy angyalt állni a napban és hangos szóval kiáltott mindenféle madárnak, amely az ég közepén repdesett: „Jöjjetek, gyűljetek egybe Isten nagy vacsorájára,
\v 18 hogy egyétek a királyok húsát, a vezérek húsát és a hatalmasok húsát és a lovaknak és a rajtuk ülőknek húsát és minden szabad ember és rabszolga húsát, kicsikét és nagyokét.“
\v 19 És láttam, hogy a fenevad és a föld királyai és az ő seregeik egybegyűltek, hogy hadakozzanak az ellen, aki a lovon ült és az ő serege ellen,
\v 20 de foglyul esett a fenevad és vele együtt a hamis próféta, aki annak színe előtt csodákat tett, amelyekkel elhitette azokat, akik a fenevad bélyegét felvették, és akik imádták annak képét. Mindkettőt elevenen a kénkővel égő tüzes tóba vetették.
\v 21 A többieket megölte a lovon ülő kardja, amely szájából jött ki, a madarak mind jóllaktak azok húsával.
\c 20
\v 1 És láttam egy angyalt leszállni a mennyből, akinél a mélység kulcsa volt, és egy nagy lánc a kezében.
\v 2 És megfogta a sárkányt, azt a régi kígyót, aki az ördög és a sátán és megkötözte ezer esztendőre.
\v 3 És a mélységbe vetette és bezárta azt és bepecsételte, hogy többé el ne hitesse a népeket, amíg el nem telik az ezer esztendő, azután el kell oldoztatnia egy kis időre.
\v 4 És láttam királyi székeket, és leültek azokra, és ítélő hatalmat kaptak azoknak a lelkei, akiknek fejüket vették a Jézusról való bizonyságtételért és az Isten beszédéért, és akik nem imádták a fenevadat, sem annak képét és nem vették annak bélyegét homlokukra és kezeikre, ezek életre keltek és uralkodtak a Krisztussal ezer esztendeig.
\v 5 A többi halott nem kelt életre, amíg el nem telt az ezer esztendő. Ez az első feltámadás.
\v 6 Boldog és szent, akinek része van az első feltámadásban. Ezeken nincs hatalma a második halálnak, hanem Istennek és Krisztusnak papjai lesznek, és uralkodnak vele ezer esztendeig.
\v 7 És amikor eltelik az ezer esztendő, a sátán kiszabadul fogságából.
\v 8 És kimegy, hogy elhitesse a föld négy sarkán lévő népeket, Gógot és Magógot, hogy összegyűjtse őket háborúra, akiknek száma, mint a tenger fövénye.
\v 9 És felvonultak széles e földön és körülvették a szentek táborát és a szeretett várost, de Istentől, a mennyből tűz szállt le és megemésztette azokat.
\v 10 És az ördög, aki elhitette őket, a tűz és kénkő tavába vettetett, ahol a fenevad és a hamis próféta van és kínozzák őket éjjel és nappal örökkön örökké.
\v 11 És láttam egy nagy fehér királyi széket, és a rajta ülőt, akinek szeme elől eltűnt a föld és az ég, úgyhogy helyük sem volt található.
\v 12 És láttam a halottakat, nagyokat és kicsiket, állni Isten előtt, és könyveket nyitottak ki. Kinyitottak egy másik könyvet is, amely az élet könyve, és a halottakat azokból ítélték meg cselekedeteik szerint, amik a könyvekbe voltak írva.
\v 13 És a tenger kiadta a benne lévő halottakat, és a halál és a pokol is kiadta az ott lévő halottakat, és megítéltetett mindenki cselekedetei szerint.
\v 14 A halál és pokol belevettetett a tűz tavába. A tűz tava a második halál
\v 15 És ha valaki nem volt beírva az élet könyvébe, azt a tűz tavába vetették.
\c 21
\v 1 Ezután új eget és új földet láttam, mert az első ég és az első föld elmúlt és tenger sem volt többé.
\v 2 És én, János láttam a szent várost, az új Jeruzsálemet, amely Istentől, a mennyből szállt alá, felkészítve, mint a vőlegény számára felékesített menyasszony.
\v 3 És az égből hangos szózatot hallottam, amely ezt mondta: „Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és velük lakik, és azok az ő népei lesznek, és maga Isten lesz velük.
\v 4 És Isten letöröl szemükről minden könnyet és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.“
\v 5 Aki a királyi széken ül, ezt mondta: „Íme, mindent újjáteremtek.“ És ezt mondta nekem: „Írd meg, mert ezek a beszedek megbízhatóak és igazak.“
\v 6 És ezt mondta nekem: „Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én a szomjazónak ingyen adok az élet vizének forrásából.
\v 7 Aki győz, örökségül nyer mindent, és annak Istene leszek, és ő pedig fiam lesz.
\v 8 De a gyáváknak, és hitetleneknek és utálatosoknak és gyilkosoknak és paráznáknak és varázslóknak és bálványimádóknak és hazugoknak a része a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz, ami a második halál.“
\v 9 És a hét angyal közül az egyik hozzám jött, akinél a hét utolsó csapással teli pohár volt, és ezt mondta nekem: „Jöjj, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány feleségét.“
\v 10 És lélekben elvitt engem egy nagy és magas hegyre és megmutatta nekem azt a nagy várost, a szent Jeruzsálemet, amely Istentől, a mennyből szállt alá.
\v 11 Benne volt az Isten dicsősége, és annak ragyogása hasonló volt a drágakőhöz, a kristálytiszta jáspis kőhöz,
\v 12 és nagy és magas kőfala volt, tizenkét kapuja és a kapukon tizenkét angyal, és a felírt nevek, Izrael fiai tizenkét törzsének nevei.
\v 13 Napkeletről három kapu, északról három kapu, délről három kapu, napnyugatról három kapu.
\v 14 A város falának tizenkét alapköve volt, és azokon a Bárány tizenkét apostolának neve.
\v 15 Aki velem beszélt, annál egy arany mérővessző volt, hogy megmérje a várost, és annak kapuit és kőfalát.
\v 16 És a város négyszögben fekszik, és a hossza annyi, mint a szélessége. És megmérte a várost mérővesszővel: tizenkétezer futam, hosszúsága, szélessége és magassága egyenlő.
\v 17 És megmérte annak kőfalát: száznegyvennégy könyök, ember mértékével, ami az angyalé is.
\v 18 És a kőfal jáspisból épült, a város pedig tiszta arany, tiszta üveghez hasonló.
\v 19 És a város kőfalának alapja drágakövekkel volt ékesítve. Az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd,
\v 20 az ötödik szárdonix, a hatodik karneol, a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik hiacint, a tizenkettedik ametiszt.
\v 21 A tizenkét kapu pedig tizenkét gyöngy volt, minden egyes kapu egy gyöngy, és a város utcája tiszta arany, olyan, mint az átlátszó üveg.
\v 22 És templomot nem láttam abban, mert az Úr, a mindenható Isten annak temploma és a Bárány.
\v 23 És a városnak nincs szüksége napra, sem holdra, hogy világítsanak, mert Isten dicsősége megvilágosította, és lámpása a Bárány.
\v 24 És a pogányok, akik megtartatnak, annak világosságában fognak járni és a föld királyai oda viszik dicsőségüket.
\v 25 Annak kapuit nem zárják be nappal, éjszaka pedig nem is lesz ott.
\v 26 És a pogányok odaviszik dicsőségüket és tiszteletüket,
\v 27 és nem megy be abba semmi tisztátalan, sem aki utálatosságot és hazugságot cselekszik, hanem csak azok, akik be vannak írva az élet könyvébe, amely a Bárányé.
\c 22
\v 1 És megmutatta nekem az élet vizének tiszta folyóját, amely ragyogó volt, mint a kristály, és az Istennek és a Báránynak királyi székéből ered.
\v 2 Utcájának közepén és a folyóvízen innen és túl az élet fája volt, amely tizenkétszer gyümölcsöt terem, minden hónapban meghozva gyümölcsét és levelei a pogányok gyógyítására valók.
\v 3 És semmi elátkozott nem lesz ott, és az Istennek és a Báránynak királyi széke lesz benne, és szolgái szolgálnak Neki.
\v 4 És látják az ő arcát, és az ő neve homlokukon lesz.
\v 5 És ott éjszaka nem lesz, és nem lesz szükségük lámpafényre és napvilágra, mert az Úr Isten az ő világosságuk, és uralkodnak örökkön örökké.
\v 6 És ezt mondta nekem: „Ezek a beszédek megbízhatóak és igazak, mert az Úr, a szent próféták Istene küldte el az ő angyalát, hogy megmutassa szolgáinak mindazt, aminek meg kell történnie hamar.
\v 7 Íme, eljövök hamar. Boldog, aki megtartja e könyv prófétai beszédeit.“
\v 8 És én, János vagyok az, aki ezeket hallottam és láttam. És amikor hallottam és láttam, leborultam az angyal lába előtt, hogy imádjam, aki nekem ezeket megmutatta.
\v 9 Ő pedig ezt mondta nekem: „Meglásd, ne tedd, mert szolgatársad vagyok neked, és a te atyádfiainak, a prófétáknak, és azoknak, akik megtartják e könyv beszédeit. Az Istent imádd!“
\v 10 Azután ezt mondta nekem: „Ne pecsételd le e könyv prófétai beszédeit, mert az idő közel van.
\v 11 Aki igazságtalan, legyen igazságtalan ezután is, és aki tisztátalan, legyen tisztátalan ezután is, és aki igaz, legyen igaz ezután is, és aki szent, szenteltessék meg ezután is.
\v 12 És íme, hamar eljövök, és az én jutalmam velem van, hogy megfizessek mindenkinek, cselekedete szerint.
\v 13 Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég, az első és az utolsó.“
\v 14 Boldogok, akik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az élet fájához, és bemehessenek a kapukon a városba.
\v 15 De kinn maradnak az ebek, a varázslók és a paráznák és a gyilkosok és a bálványimádók és mindazok, akik szeretik és szólják a hazugságot.
\v 16 Én, Jézus küldtem az én angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen nektek a gyülekezetekben. Én vagyok Dávidnak gyökere és ága, fényes hajnalcsillag.
\v 17 És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: „Jöjj!“ És aki hallja, ezt mondja: „Jöjj!“ És aki szomjazik, jöjjön el, és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen!
\v 18 Bizonyságot teszek pedig mindenkinek, aki e könyv prófétálásának beszédeit hallja: Hogy ha valaki ezekhez hozzátesz, e könyvben megírt csapásokkal sújtja Isten.
\v 19 És ha valaki elvesz e könyv prófétálásának beszédeiből, annak osztályrészét Isten kitörli az élet könyvéből, a szent városból és azokból, amik e könyvben megírattak.
\v 20 Ezt mondja, aki ezekről bizonyságot tesz: „Bizony hamar eljövök.“ Ámen. Bizony jövel, Uram Jézus!
\v 21 A mi Urunknak, Jézus Krisztusnak kegyelme legyen mindnyájatokkal! Ámen.