DevleskoDrom_hu_oeiv/53-1TH.usfm

\id 1TH Biblica® Open Hungarian New Testament: Life, Truth and Light 2003
\h 1 TESSZALONIKA
\toc1 Pál apostolnak a thesszalonikai gyülekezethez írt első levele
\toc2 1 Tesszalonika
\toc3 1Thess
\mt1 Pál apostolnak a thesszalonikai gyülekezethez írt első levele
\c 1
\v 1 Pál, Szilvánusz és Timóteus a thesszalonikai gyülekezetnek, az Atya Istenben és az Úr Jézus Krisztusban: Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
\v 2 Hálát adunk Istennek mindenkor mindnyájatokért, megemlékezve rólatok imádságunkban.
\v 3 Szüntelenül emlegetjük Isten, a mi Atyánk előtt a ti hitetek munkáját, szereteteteknek fáradozását és a mi Urunk Jézus Krisztus felől való reménységeteknek állhatatosságát,
\v 4 tudva, hogy ti, Istentől szeretett atyámfiai, ki vagytok választva.
\v 5 A mi evangéliumhirdetésünk nálatok nemcsak szavakban állt, hanem isteni erőkben, Szentlélekben és teljes bizonyosságban. Hiszen tudjátok, hogyan éltünk közöttetek a ti érdeketekben.
\v 6 Ti pedig a mi követőinkké lettetek és az Úréi, befogadva az igét sokféle szorongattatás között, a Szentlélek örömével.
\v 7 Úgyhogy Macedóniában és Akhájában valamennyi hívőnek példaképévé lettetek.
\v 8 Mert nemcsak Macedóniába és Akhájába zendült ki tőletek az Úr beszéde, hanem mindenhová híre terjedt a ti Istenbe vetett hiteteknek, úgyhogy szükségtelen is erről beszélnünk.
\v 9 Hiszen ők maguk mondják el rólunk, hogyan fogadtatok minket, és miként tértetek meg Istenhez a bálványoktól, hogy az élő Istennek szolgáljatok,
\v 10 és várjátok az ő Fiát, Jézust a mennyből, akit feltámasztott a halálból, és megszabadít minket az eljövendő haragtól.
\c 2
\v 1 Magatok is tudjátok, atyámfiai, hogy nem hiába jártunk nálatok.
\v 2 Noha előbb szenvedésben és bántalmazásban volt részünk Filippiben – amint azt ti is tudjátok – , Istentől bátorságot kaptunk, hogy közöttetek is hirdessük Isten evangéliumát sok tusakodás közben.
\v 3 Mert a mi igehirdetésünk nem megtévesztésből, sem tisztátalan szándékból, sem álnokságból ered,
\v 4 hanem Isten méltatott minket arra, hogy ránk bízza az evangéliumot. Ezért nem úgy hirdetjük azt, hogy embereknek, hanem hogy Istennek tetszését keressük, aki megvizsgálja szívünket.
\v 5 Hiszen tudjátok, soha nem lépünk fel sem hízelgő beszéddel, sem leplezett kapzsisággal. Isten erre a tanú!
\v 6 Emberektől való dicsőítést sem kerestünk, sem tőletek, sem másoktól.
\v 7 Bár mint Krisztus apostolai érvényesíthettük volna tekintélyünket, mégis olyan szívélyesek voltunk köztetek, mint az anya, aki gyermekét dajkálja.
\v 8 Így megkedvelve titeket, készek voltunk közölni veletek nemcsak Isten evangéliumát, hanem a magunk lelkét is, annyira megszerettünk titeket.
\v 9 Emlékezhettek, atyámfiai, fáradozásunkra és vesződségünkre, mert éjjel-nappal munkálkodva hirdettük nektek Isten evangéliumát, hogy senkit meg ne terheljünk közületek.
\v 10 Tanúk vagytok rá és az Isten, hogy milyen szentül, igazán és feddhetetlenül éltünk közöttetek, akik hisztek.
\v 11 Azt is tudjátok, hogy mint az atya gyermekeit, úgy intettünk és buzdítottunk egyenként mindnyájatokat,
\v 12 és kérve kértünk, hogy Istenhez méltóan viseljétek magatokat, aki az ő országába és dicsőségébe hív titeket.
\v 13 Ezért mi is szüntelenül hálát adunk Istennek, hogy ti befogadva Istennek általunk hirdetett beszédét, nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét (hiszen valóban az!), amely munkálkodik is bennetek, akik hisztek.
\v 14 Mert ti, atyámfiai, követői lettetek az Isten gyülekezeteinek, amelyek Júdeában vannak a Krisztus Jézusban, mivel ti ugyanúgy szenvedtetek saját honfitársaitoktól, mint azok a zsidóktól,
\v 15 akik megölték az Úr Jézust és saját prófétáikat is, és minket is üldöznek, és Istennek sem tetszenek, és minden ember ellenségei,
\v 16 akik megtiltják nekünk, hogy a pogányoknak prédikáljunk, hogy üdvözüljenek. Így teszik teljessé mindenkor bűneiket, de végül utolérte őket Isten haragja.
\v 17 Mi pedig, testvéreim, miután elszakadtunk tőletek egy kevés időre – arcra, de nem szívre nézve – , annál buzgóbb vágyódással igyekeztünk arra, hogy szemtől szembe láthassunk titeket.
\v 18 El is akartunk menni hozzátok, különösen én, Pál, egyszer is, kétszer is, de megakadályozott minket a sátán.
\v 19 Mert kicsoda a mi reménységünk, örömünk és dicsekvésünk koronája, ha nem ti is, a mi Urunk Jézus Krisztus előtt az ő eljövetelekor?
\v 20 Bizony ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk.
\c 3
\v 1 Ezért, mivel már tovább nem viselhettük el, jónak ítéltük, hogy magunk maradjunk Athénban,
\v 2 és elküldtük Timóteust, a mi atyánkfiát és Istennek szolgáját és munkatársunkat a Krisztus evangéliumának hirdetésében, hogy erősítsen titeket, és bátorítson hitetekben,
\v 3 hogy senki meg ne tántorodjék a jelenlegi szorongattatások között, mert ti magatok is tudjátok, hogy erre rendeltettünk.
\v 4 Mert amikor nálatok voltunk, már előre megmondtuk nektek, hogy szorongattatásban lesz részünk, és tudjátok, hogy úgy is volt.
\v 5 Azért én is, mivel tovább már nem tudtam elviselni, elküldtem, hogy megismerjem a ti hiteteket, hogy nem kísértett-e meg valami módon a kísértő, és nem lett-e hiábavalóvá fáradozásunk.
\v 6 Most pedig, hogy tőletek megérkezett hozzánk Timóteus, és örömhírt hozott nekünk a ti hitetek és szeretetetek felől és arról, hogy szívesen emlékeztek ránk, és látni kívántok minket, amint mi is titeket.
\v 7 Így tehát hitetek által megvigasztalódtunk veletek kapcsolatban, atyámfiai, szorongattatásunk és szükségünk közepette,
\v 8 mert szinte megelevenedünk, ha ti erősek vagytok az Úrban.
\v 9 Hogyan is adhatnánk hálát Istennek értetek és mindazért az örömért, amellyel megörvendeztettetek minket Istenünk előtt,
\v 10 amikor éjjel és nappal buzgón esedezünk, hogy megláthassunk titeket, és kipótoljuk hitetek hiányait?
\v 11 Maga az Isten, a mi Atyánk és a mi Urunk Jézus Krisztus egyengesse utunkat hozzátok.
\v 12 Titeket pedig gyarapítson az Úr, és gazdagítson az egymás iránt és mindenki iránt való szeretetben, ahogy mi is szeretünk titeket.
\v 13 Tegye erőssé szíveteket, feddhetetlenné a szent életben a mi Istenünk és Atyánk előtt, amikor a mi Urunk Jézus Krisztus eljön minden szentjével együtt.
\c 4
\v 1 Továbbá pedig kérünk titeket, atyámfiai, és intünk az Úr Jézusban, hogy amint tőlünk tanultátok, hogy mi módon kell Istennek tetsző módon élnetek, ebben egyre előbbre jussatok.
\v 2 Mert tudjátok, hogy milyen parancsolatokat adtunk nektek az Úr Jézus által.
\v 3 Mert az az Isten akarata, hogy szentté legyetek: tartózkodjatok a paráznaságtól,
\v 4 mindenki szentül és tisztességesen éljen feleségével,
\v 5 nem a kívánság szenvedélyével, mint a pogányok, akik nem ismerik Istent.
\v 6 Senki se lépje át a törvényt, és ne károsítsa meg atyafiát, mert megítéli az Úr mindezeket, amint már mondtuk is nektek, és bizonyságot tettünk erről.
\v 7 Mert nem tisztátalanságra, hanem szentségre hívott el minket Isten.
\v 8 Aki azért ezeket megveti, nem embert vet meg, hanem az Istent, aki Szentlelkét is adja nektek.
\v 9 Az atyafiúi szeretetről pedig nem is szükséges írnom nektek, mert titeket Isten maga tanított meg arra, hogy egymást szeressétek.
\v 10 Sőt gyakoroljátok is ezt minden atyafi iránt, akik Macedóniában vannak. Kérünk is titeket, atyámfiai, hogy jussatok ebben előbbre.
\v 11 Becsületbeli dolognak tartsátok, hogy csendes életet folytassatok, saját dolgaitokkal törődjetek, és saját kezetekkel dolgozzatok, amint ezt meghagytuk nektek.
\v 12 A kívülállókkal tisztességesen viselkedjetek, és ne szoruljatok rá senkire.
\v 13 Nem akarjuk, atyámfiai, hogy tudatlanok legyetek azok felől, akik elhunytak, és úgy gyászoljatok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük.
\v 14 Mert ahogyan hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, úgy Isten maga mellé veszi az elhunytakat Jézus által, vele együtt.
\v 15 Mert ezt az Úr szavával mondjuk nektek, hogy mi, akik élünk, akik megmaradunk az Úr eljöveteléig, nem előzzük meg azokat, akik már elhunytak.
\v 16 Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll a mennyből, és akkor feltámadnak először azok, akik a Krisztusban elhunytak.
\v 17 Azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt felhőn keresztül a magasba az Úr elé, és így mindenkor az Úrral leszünk.
\v 18 Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel a szavakkal.
\c 5
\v 1 Az időpontokról és alkalmakról pedig, atyámfiai, nem szükséges írnom,
\v 2 mert igen jól tudjátok, hogy az Úr napja úgy jön el, mint a tolvaj éjjel.
\v 3 Mert amikor ezt mondják: „Békesség és biztonság“, akkor hirtelen veszedelem tör rájuk, mint a szülési fájdalom a terhes asszonyra, és semmiképpen meg nem menekülnek.
\v 4 De ti, atyámfiai, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvajmódra lephetne meg titeket.
\v 5 Ti mindnyájan a világosság fiai vagytok, és a nappal fiai; nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé!
\v 6 Ne is aludjunk tehát, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok.
\v 7 Mert akik alusznak, éjjel alusznak, és akik részegek, éjjel részegednek meg.
\v 8 Mi azonban nappaliak vagyunk, legyünk tehát éberek, magunkra öltve a hitnek és szeretetnek mellvasát és sisakként az üdvösség reménységét.
\v 9 Mert Isten nem haragra rendelt minket, hanem arra, hogy elnyerjük az üdvösséget a mi Urunk Jézus Krisztus által,
\v 10 aki meghalt értünk, hogy akár ébren vagyunk, akár alszunk, együtt éljünk vele.
\v 11 Vigasztaljátok azért egymást, és építse egyik a másikat, ahogyan teszitek is.
\v 12 Kérünk titeket, atyámfiai, hogy becsüljétek meg azokat, akik fáradoznak közöttetek, és elöljáróitok az Úrban, és intenek titeket,
\v 13 és az ő munkájukért nagyon szeressétek őket. Egymással békességben éljetek!
\v 14 Kérünk továbbá titeket, atyámfiai, intsétek azokat, akik nem vállalják Isten rendjét, bátorítsátok a csüggedőket, gyámolítsátok az erőtleneket, türelmesek legyetek mindenki iránt.
\v 15 Vigyázzatok, hogy senki senkinek rosszért rosszal ne fizessen, hanem mindenkor a jóra törekedjetek egymás iránt és mindenki iránt.
\v 16 Mindenkor örüljetek!
\v 17 Szüntelen imádkozzatok!
\v 18 Mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által a számotokra.
\v 19 A Lelket ki ne oltsátok!
\v 20 A prófétálást meg ne vessétek!
\v 21 Mindent vizsgáljatok meg, és ami jó, azt megtartsátok!
\v 22 Mindenféle rossztól őrizkedjetek!
\v 23 Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen, és őrizze meg egész valótokat, mind lelketeket, mind testeteket feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére.
\v 24 Hű az, aki elhívott titeket, és ő meg is cselekszi azt.
\v 25 Atyámfiai, imádkozzatok értünk!
\v 26 Köszöntsetek minden atyafit szent csókkal.
\v 27 Kérve kérlek titeket az Úr nevében, hogy olvassátok fel ezt a levelet minden atyafi előtt.
\v 28 A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen veletek! Ámen.